Majdnem letaszították Magyarországot az inflációs rangsor tetejéről
Hosszú idő után először majdnem nem a magyar infláció lett a legmagasabb az Európai Unióban. Az októberi adatok szerint Európában összességében gyorsan csökken a pénzromlás üteme.
Hosszú idő után először majdnem nem a magyar infláció lett a legmagasabb az Európai Unióban. Az októberi adatok szerint Európában összességében gyorsan csökken a pénzromlás üteme.
Bár az élelmiszerek inflációja még mindig meghaladja a teljes magyar áremelkedés ütemét, az üzletek átlagos drágulása - amit az emberek a leginkább éreznek a pénztárcájukon - már szépen belesimult a nagy átlagba. Ebben benne van a háztartási termékek, piperék, de a boltban vásárolt alkohol árának változása is.
Azt valószínűleg mindenki tudja, hogy a magyar infláció hónapok óta a legmagasabb az Európai Unióban. Kevésbé ismert viszont, hogy az utóbbi hónapok áralakulása már abszolút értelemben és uniós összevetésben is alacsonynak mondható.
A Bank of England (BoE) csütörtökön változatlanul hagyta a kamatlábakat, de azt mondta, hogy a monetáris politikának valószínűleg hosszú ideig korlátozónak kell maradnia.
Már eddig is aggasztotta a jegybankot az amerikai gazdaság túlzottan jó teljesítménye, a friss GDP-adat pedig a korábbi várakozásokra is rácáfolt. Ez nem elírás: a bivalyerős amerikai gazdaságnak most nem lehet felhőtlenül örülni, a kereslet élénkülése ugyanis fokozza az inflációs kockázatokat. A Fed már korábban nyilvánvalóvá tette: ha nem lassul a növekedés, könyörtelenül tovább fognak szigorítani a már most is erősen korlátozó monetáris politikán, így végeredményben a magas növekedésnek gyors és erőteljes visszaesés lehet a vége. Szerencsére a túlfűtött gazdasági adatokon túl vannak már apró jelei a tomboló gazdaság lassulásának, és az lenne a legjobb, ha a várt lassulás mielőbb bekövetkezne. Ellenben ha a gazdaság továbbra is magasan száll, a Fed már nem puskával fog lőni az inflációra, hanem ágyúval, és ekkor reálgazdaság földet érése is csúnya és fájdalmas lehet. A Fed ma tarja kamatdöntő ülését (magyar idő szerint este 7-kor), így a véleményét a gazdasági folyamatokról már ma este megismerhetjük.
Szeptemberben nem csökkent az éves fogyasztói árindex, a maginfláció ugyanakkor esett. Az elemzők azt várták, hogy az infláció kis mértékben mérséklődik majd. A havi árnyomás is erősebb lett a vártnál, de összességében az elemzői várakozásoktól csak kissé eltérő adatokat látunk.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban augusztusban átlagosan 6,4 százalékra gyorsult a fogyasztói árak éves növekedése a júliusi 5,9 százalékról, és ezzel már a második egymást követő hónapban regisztráltak emelkedést.
A Magyar Közgazdasági Társaság egri vándorgyűlésének másfél napja sikeres szakmai rendezvénysorozatot hozott. Ebből azonban nem lett volna országos hír, sőt nemzetközi hírügynökségi tudósítás, tőzsdei árfolyamesés. Az ott kipattant szakpolitikai viták viszont valóban megmozgatták a politikát. Alapos politológiai elemzések tárgya, hogy miért most és miért ilyen hőfokon kerültek felszínre a gazdaságpolitikusok közötti ellentétek. Üzenetek és viszont-üzenetek azóta is érkeznek, sőt a vita magas politikai szintre jutott.
Az infláció várható további csökkenése mellett az Európai Unió gazdasága növekedési pályán marad, noha lendülete enyhül, ami várhatóan 2024-ig elhúzódik - közölte az Európai Bizottság a hétfőn közzétett nyári időközi gazdasági előrejelzésében.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma pénteken is elkészítette az orosz-ukrán háborúval foglalkozó szokásos napi jelentését, melyben ezúttal a fekete-tengeri gabonaalku felmondásának Ukrajnára gyakorolt következményeiről értekeztek.
Írásunk célja, hogy a nemrégiben itt megjelent, tartalmi összefoglalóban leírtaknál részletesebben, gyakorlati példák segítségével nyújtson alapos áttekintést a nemzetközi ár- és fejlettségi színvonal-összehasonlítások fogalmairól, módszereiről és egyes buktatóiról. Egyebek mellett arra is kitérünk, hogy mi magyarázza az országok közötti összehasonlítások paradoxnak látszó eredményeit. Hogyan lehetséges például az, hogy az egy főre jutó GDP euróban mért (nominális) szintje alapján Szlovákia fejlettebb, mint Magyarország, amelynek így mért fejlettsége meghaladja Romániáét, ellenben vásárlóerő-paritáson (purchasing power parity, PPP-n), vagyis reálértéken számítva, Magyarország és Románia egyaránt (és közel egyforma mértékben) fejlettebbnek mutatkozik Szlovákiánál. E térbeli paradoxonhoz a dinamikákat illető talányok is társulnak: ha a növekedést jelző volumenindexeket hasonlítjuk össze, Románia Magyarországhoz viszonyított fejlődése távolról sem olyan kimagasló, Szlovákia lemaradása pedig sokkal kevésbé drámai, mint amit a PPP-n mért reálszintek időbeli változása sugall. Nem ígérhetjük valamennyi talány megfejtését, de választ ígérünk arra, hogy „mire jó, és mire nem jó” a PPP, és ajánlásokat arra nézve, hogy a különböző típusú összehasonlításokban melyik mutatóra tanácsos támaszkodni. Ez az írás a nemzetközi összehasonlítások módszertani kérdéseivel foglalkozik, amelyeknek a tisztázása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság viszonylagos teljesítményéről – így nemzetközi felzárkózásáról – hiteles képet alkossunk. A hazai felzárkózás egy másik írásnak lesz a tárgya.
A lengyel jegybank ma váratlanul 75 bázispontos kamatvágást hajtott végre, amely megrázta a piacokat, a magyar forint is gyengült. A lengyel jegybank a vártnál rosszabb gazdasági és a vártnál jobb inflációs kilátásokkal indokolta a döntést.
Egy égő házat többféleképpen el lehet oltani. Például arra alkalmas oltási eszközökkel, metódusokkal. Igaz, nagyban nehezíti a feladatot, ha a házat korábban telehordták benzines kannákkal és PB-palackokkal. Vannak persze más módszerek is, például ha látványos esőtáncot járva megvárjuk, míg elfogy az éghető anyag. Bár az utóbbi megoldásért nem szoktak kitüntetést osztogatni, de a tűz – ha közben nem dobálgatunk rá még révületünkben egy-egy fahasábot – végül szükségszerűen ki fog aludni. A célt így vagy úgy elértük, győztünk.
A Federal Reserve nem végezte el a házi feladatát, és félreértette az inflációs nyomást, amely az előző két évben sújtotta az Egyesült Államokat – mondta Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász a CNBC-nek.
A hétköznapi beszélgetéseink állandó témája, hogy mekkora a drágulás, elhisszük-e, hogy a hivatalos inflációs mutató jól mutatja a valóságos pénzromlást. Többnyire szeretünk a mindennapi bevásárlásainkkor szerzett tapasztalatainkra hivatkozni, némiképp megfeledkezve arról, hogy a teljes költésünk csak egy része történik a boltokban. De vajon mennyire tér el a bolti infláció a teljes fogyasztásunk drágulásától? Hogy ezt megnézzük, kiszámoltuk a bolti inflációt, ami még egy szempontból érdekes lehet. A mutató segítségével a nagy kiskereskedelmi láncok esetében pontosabban lehet látni, hogy az árbevétel-változást mennyiben magyarázza a forgalom (volumen) visszaesése, illetve az áremelkedés.
Júliusban havi alapon 0,2%-kal csökkentek a fogyasztói árak Lengyelországban a végleges adatok szerint, és az éves árindex 10,8%-os drágulást jelez a júniusi 11,5% után - közölte hétfőn a statisztikai hivatal.
Itthon a még mindig magas infláció miatt nem meglepő módon az inflációkövető prémium állampapír a legnépszerűbb lakossági konstrukció, olyannyira, hogy a lakossági állampapír-állomány kétharmada ebben az egy termékben van. Vannak a világ más országaiban is dedikáltan a lakosságnak szóló állampapírok, de olyan inflációkövetőt, mint a magyar, csak kevés országban találni.
A forint a reggeli 389 körülről már délelőtt határozottan erősödni kezdett az euróval szemben, és még a kulcsfontosságú amerikai inflációs adat előtt áttörte a 200 napos mozgóátlagot 386 közelében, aztán a várt alatti inflációs adat mellett is kitartóan erős volt, noha a dollár csak rövid időre esett. Aztán este a dollár erőre kapott, így a forint is visszagyengült. A befektetők egyre inkább arra számítanak, hogy a Fed befejezte a kamatemelési ciklusát, igaz biztosat még nem lehet erről mondani, hiszen jönnek még fontos makroadatok a szeptemberi kamatdöntésig.
Egyiptom éves inflációja júliusban rekordmagasra, 36,5%-ra emelkedett, amit az élelmiszerárak szárnyalása okozott - derül ki az ország statisztikai hivatalának adataiból. Az adat megfelel az elemzői várakozásoknak, és meghaladja a júniusi 35,7%-os rekordot.
A román jegybank (BNR) 7,5 százalékra emelte az idei év végére várható inflációs előrejelzését, és kizárja annak a lehetőségét, hogy már az idén csökkentse a január óta 7 százalékos szinten tartott alapkamatot - közölte szerdai sajtóértekezletén Mugur Isarescu, a BNR kormányzója.
Ikonikus pillanatot örökít meg.
Recessziós és inflációs kockázatok jelentek meg.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
